Betöltés...

Szárliget - Dorog

Hullámvasút a Gerecsében

Péliföldszentkereszt - Mogyorósbánya

Teljesítve:   2012. május 26. (ellentétes irányban bejárva)

Túrakép

Alapos tervezgetés után végre úgy nézett ki, a Pünkösd miatti hosszú hétvégén sikerül teljesítenünk a 2012-es év első Kéktúra szakaszát. Az öcsémékkel együtt készültünk arra, hogy bejárjuk a Mogyorósbánya-Dorog távot, ezáltal is közelebb jutva a Gerecse leküzdéséhez.

Ahogy a túraszakaszok mind távolabb helyezkednek el Székesfehérvártól, úgy egyre több gondot jelent számunkra az utazás megszervezése is. Most azonban viszonylag könnyen jött a megoldás: autóval Dorogra, majd onnan autóbusszal Mogyorósbányára. Itthonról időben elindultunk, és közel fél órával a menetrendben feltüntetett időpont előtt már Dorogon, sőt egészen konkrétan a buszmegállóban voltunk. A korábban változékonynak jósolt idő is kellemes napsütéssé szelídült, így teljes joggal érezhettük: ma is egy szép napunk lesz! Sajnos ez csak részben teljesült, és nem az időjáráson múlt…

A megállóba egymás után érkeztek az autóbuszok Esztergom felől, de valahogy egyiken sem véltük felfedezni a Mogyorósbánya úti célt. Türelmesen vártunk, és csak akkor kezdett gyanússá válni a dolog, amikor félóra "késés" mutatkozott a mindössze 8 kilométeres távolságon. Minden előkészítés és gondos tervezés ellenére el kellett ismernünk: ez a busz bizony elment! De hogy mikor, már sosem fogjuk megtudni.

Mivel 80 kilométer autózás után nem szerettem volna dolgavégezetlenül hazamenni, megszületett a B terv: kocsival menjünk át Mogyorósbányára, és legalább a Mogyorósbánya - Péliföldszentkereszt szakaszt járjuk be. Így a sok kieső idő miatt már majdnem dél volt, mire a Kakukk söröző előtt a pecsétek bekerültek az igazoló füzetekbe.

A faluból kivezető út eleinte meredeken emelkedett, majd egy gerincet elérve árnyas erdőben, szintben haladtunk tovább. Egy napraforgóföldet keresztezve megpillanthattuk az Öreg-kő fehéren magasodó szikláit, majd ismételten erdő következett. A kellemes séta azonban itt véget ért, sűrű erdőben kellett felkaptatnunk a nyeregben található pihenőhelyig. Innen nem egyenesen a kék jelzésen folytattuk tovább, hanem a lépcsősornak nekivágva kitérőt tettünk a csúcs felé.

A rövid, ám annál megerőltetőbb kapaszkodóval először a Baits-barlangot, majd a méretében sokkal impozánsabb, beszakadt kupolájú Jankovich-barlangot értük el. Aztán tovább másztunk az Öreg-kő sziklacsúcsára, hogy a gyönyörű kilátást élvezve tartsunk pihenőt és ebédszünetet. Alattunk kanyargott a Duna, jól kivehetően látszott az Esztergomi Bazilika épülettömbje, de az eredeti útirányként tervezett Nagy-Gete jellegzetes alakja is ott magasodott a távolban.

A panoráma miatt kissé nehezünkre esett elindulni, de az ereszkedés nem jelentett gondot, és viszonylag hamar elértük a szépen karbantartott kegyhelyet, majd a szalézi rend péliföldszentkereszti kolostorát. A templom mögött elhelyezett fémbélyegzővel igazoltuk a szakasz teljesítését, és a mai nap hivatalos részét 3 óra körül tulajdonképpen be is fejeztük. Mindössze 2 és fél kilométert kellett még gyalogolnunk a kék+ jelzésen a Mogyorósbányán hagyott autónkhoz, majd – egy csákvári fagylaltozást is beiktatva – 6 óra körül értünk Székesfehérvárra.