Betöltés...

Becske - Mátraverebély

A leghosszabb szakasz

Alsótold - Nagybárkány

Teljesítve:   2021. július 23.

Túrakép

Túránk kiindulási pontjára autóbusszal utaztunk Nagybárkányból, és az alsótoldi önkormányzat közelében lévő kereszteződésnél csatlakoztunk a kék jelzéshez, pár perccel fél 10 után. Most pecsétet nem kértünk, csak a mai dátum került be a korábbi lenyomat mellé.

A falut a Cserhátszentivánra vezető aszfaltozott úton hagytuk el, majd arról balra letérve egy kaszáló szélén, később árnyas erdőben gyalogolva kezdtük meg az emelkedést. A kék jelzés viszonylag széles, korábban kővel kirakott úton vezetett, így jó tempóban tudtunk haladni. Hamarosan elértük a Bableves csárdát, ahol csak a pecsételés idejére álltunk meg.

Széles mezőgazdasági úton folytattuk, majd egy enyhe emelkedő következett a Barát-hegy oldalában. A komolyabb kaptató csak az erdős résznél kezdődött, hogy egy kövekkel nehezített földúton vágjunk neki a Tepke csúcsáig tartó szakasznak.

A kilátó tövében elhelyezett padokhoz fél 12-kor értünk, így pihenésképp meg is ebédeltünk. Később természetesen felmásztunk a kilátóba is, ahonnan tökéletes körpanoráma tárult elénk. Jól látszottak a környező hegyek között megbúvó települések, de megtaláltuk a hollókői várat, és el sem lehetett volna téveszteni a Mátra hatalmas tömbjét.

A Tepkéről levezető út érintette a Cserhát 500 méter feletti csúcsai közül a Purgát, a Macska-hegyet és a Nagy-kő-tetőt is, de igazán szép kilátás csak kevés helyről nyílt. Az árnyas erdőben elhaladtunk a szintén 500-as Varjú-bércek és a Köves-bérc alatt, majd a földbe vájt négyfenyői menedékházhoz értünk. Az 1960-ban épült menedékházat 2019-ben felújították, szükségszállást biztosítva a rászorulóknak és az igazán természetközeli körülményeket kedvelőknek.

Innen ismét hullámvasutazásba kezdtünk, közben elhaladtunk a Kőkapu-hegy, a Sátoros-hegy és a Nyerges-tető csúcsai alatt. Az erdei út ereszkedésbe kezdett, így a célhoz közeledve kicsit növelni tudtuk az eddigi tempónkat. Ennek ellenére szinte a semmiből ért utol bennünket a debreceni egyetemista Nóri, akivel beszédbe elegyedve megtudhattuk, hogy ez már az ötödik Kéktúra bejárása. Az elsőt még 16 éves korában kezdte el, és akkor is egyedül. Le a kalappal az elszántsága és a teljesítménye, meg persze nem utolsó sorban a bátorsága előtt!

Amint a szekérút kiért az erdőből, hamarosan feltűnt Nagybárkány templomának tornya, és a dombtető mögött már az egész falu látképe elénk tárult. Túránkat a már ismerős Polgármesteri Hivatalnál fejeztük be fél 4 előtt. Nóritól további jó túrázást kívánva búcsúztunk el, majd kocsival visszaindultunk sámsonházai szállásunkra.